Reprezentációs díj a veszélyhelyzet megszűnése után, SZJA bevallási talnulságok és az ügyvezetők társadalombiztosítása

Sinka Júlia

Reprezentáció és felszolgálási díj a veszélyhelyzet megszűnése után

A jól képzett, elégedett munkavállaló, az elkötelezett üzleti partner kincs a cégnek. Ehhez a versenyképes bérezés mellett a jó munkahelyi légkörre, az üzleti kapcsolatokat élénkítő eseményekre is szükség van. Jó hír a vállalkozóknak, hogy az ezt szolgáló rendezvényeket – változatlan feltételekkel – a napokban kihirdetett jogszabályváltozások szerint sem terheli adó.

 
MEGSZŰNT A VÉSZHELYZET – ÚJ JOGI KÖRNYEZET

2026. május 14-én hivatalosan is véget ért a hat éve tartó különleges jogrend Magyarországon és a május 14-vel életbe lépett jogszabállyal – a zökkenőmentes átmenet érdekében – több rendeletet törvényi szintre emelt a jogalkotó.

Ezt az tette szükségessé, hogy a veszélyhelyzet megszűnésével mintegy 160 kormányrendelet vesztette volna hatályát egyik pillanatról a másikra, ami működésképtelenné tehette volna az országot.

A fentebb hivatkozott jogszabályt 2026. május 9-én a Magyar Közlönyben hirdette ki a jogalkotó: ez az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2026. évi XIV. törvény (a továbbiakban: Módosító tv.).

A Módosító tv. tehát törvényi szintre emelte azokat a korábban kormányrendeletben szabályozott rendelkezéseket, amelyeket az Országgyűlés átmeneti jelleggel, illetve a rendes jogrend részeként szándékozik fenntartani. Ez azért fontos, mert ugyan ezek a rendeletek a 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet alapján a veszélyhelyzet megszűnésével, azaz 2026. május 14-ével hatályukat veszítenék, a módosító törvény rendelkezései nyomán azok a kapcsolódó jogszabályokba beépülve továbbra is hatályban maradnak. Ugyanakkor a Módosító tv. nem érint minden korábbi rendeletet, így például nem tér ki a helyi iparűzésiadó-előleg bejelentésére vonatkozó könnyítésre, valamint az idegenforgalmi adóhoz kapcsolódó speciális mentességre sem.

A Módosító tv. továbbá azt is egyértelművé teszi, hogy 2026. július 1-jétől nem tér vissza a reklámadó-kötelezettség, így egyelőre a kapcsolódó adófizetési kötelezettséggel és annak adminisztrációs terheivel sem kell számolnunk.

A most törvényi szintre emelt szabályok jövője a Kormány későbbiekben még várható gazdaság- és adópolitikai döntéseitől függ majd. Így számíthatunk egyes adómentességek, kötelezettség-felfüggesztések, díjcsökkentések, illetve akár újonnan megállapított adókötelezettségek kivezetésére, ami egyben azt is jelenti, hogy az érintett jogszabályok a veszélyhelyzetet megelőző állapotukhoz térhetnek vissza. Ezzel párhuzamosan az is lehetséges, hogy a most törvényi szintre emelt szabályok idővel változatlan vagy módosított formában tartósan a jogrendszer részévé válnak.

ÚJABB KÖRÖK A REPREZENTÁCIÓ ÉS A FELSZOLGÁLÁSI DÍJ KÖRÜL

Emlékeztetőül: az éttermek versenyképességének javítását szolgáló intézkedésekről szóló 10/2026. (I. 30.) Kormányrendelet (a továbbiakban: 10/2026. Korm. rendelet) alapján visszamenőleg, 2026. január 1-től módosultak a személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót érintő kötelezettségek, amelyek bizonyos reprezentációs célú juttatásokat, valamint üzleti ajándékként, reprezentáció vagy adóköteles vendéglátás keretében, illetve csekély értékű ajándékként átadott termékeket terheltek.

A 2025. december 31-ig hatályos előírások alapján, amennyiben a juttató (kifizető) nem minősült a speciális elszámolási szabály alá eső adózónak (például: egyesület, köztestület, egyházi jogi személy vagy alapítvány), akkor az általános szabályok szerint az általa biztosított valamennyi reprezentációnak minősülő (és adóalapot képező) juttatás egyes meghatározott juttatásként volt adóköteles.

Ennek megfelelően, a juttatás értékének 1,18-szorosa – mint adóalap – után a juttatót 15 százalék személyi jövedelemadó, illetve 13 százalék szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terhelte, melyet negyedévente kellett teljesítenie.

A 10/2026. Korm. rendelet a reprezentációs célú juttatások közül kiemelte az étteremben nyújtott vendéglátás (étel, ital) formájában adott juttatásokat: a „klasszikus” reprezentációs juttatásokhoz mérten, ezekre 2026. január 1-től eltérő szabály vonatkozik mind a kapcsolódó közterheit, mind azok adminisztrációját érintően.

Az éttermi reprezentációnak az a része, amely nem haladja meg az adózó éves bevételének 1 százalékát, de legfeljebb 100 millió forintot, adómentessé válik. Lényeges, hogy az éves értékhatár az adózó üzleti évéhez igazodik. A tevékenységét évközben kezdő vagy megszüntető juttató az értékhatárt a tevékenység folytatásával időarányosan veheti figyelembe. Az említett értékhatárokat meghaladó részt továbbra is az emelt adóalapra számított 15 százalék személyi jövedelemadó és 13 százalék szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli.

Egy példával megvilágítva az időarányos értékhatár szabályát, vizsgáljuk meg annak a cégnek a helyzetét, amely 2026. március 1-jével kezdte meg a tevékenységét. Esetében 75 millió forint az értékhatár maximuma.

Abban az esetben, ha az adózó a 100 millió forintos értékhatárt az adóév során átlépi, akkor a határértéket meghaladó rész után az adókötelezettségeket a juttatás hónapját magában foglaló naptári negyedév kötelezettségeként kell bevallania és megfizetnie. Ebből az is következik, hogy ha a cég az adóév hátralévő részében további éttermi reprezentációs juttatást biztosít a dolgozóinak, akkor ezeknek a juttatásoknak az értéke már az általános szabályok szerint, negyedévente adókötelessé válik.

A juttató következő feladata az, hogy az éves (nem konszolidált) beszámolójának készítése során megvizsgálja, hogy az éves bevételének 1 százaléka alapján mekkora összegű éttermi reprezentációt számolhat el adómentesen. Ha a társaság bevétele alapján számított felső érték nem teszi lehetővé az év során adómentes juttatásként elszámolt összeg fenntartását, akkor a különbözet után teljesíteni kell az egyes meghatározott juttatásokat terhelő adókötelezettségeket az éves bevétel megállapításának hónapját követő negyedév 12. napjáig.

Amennyiben a cég az általános szabályok szerint május 31-ig készíti el a beszámolóját és az alapján különbözetet állapít meg, akkor a különbözetet terhelő adókötelezettségeket július 12-ig kell majd bevallania és megfizetnie.

Nem szabad megfeledkezniük a vállalkozóknak arról, hogy az adómentes reprezentációs juttatásra kizárólag az éttermi reprezentációs juttatás esetében van lehetőség, ezért például az egyéb helyszínen biztosított reprezentáció esetén (például: kihelyezett helyszínen catering biztosítása) az adómentes elszámolás lehetőségével nem lehet élni. További kérdéseket vethet fel, ha az éttermi reprezentációról szóló számla más költségeket (például: terembérlet, fellépők díjazása, stb.) tartalmaz.

A reprezentáció fogalmát a juttatás speciális adómentességét biztosító Kormányrendelet nem írja felül, ezért a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) definíciója szerinti elvárásoknak kell továbbra is megfelelnie a juttatásnak. Például: a kizárólag a munkavállalók szórakoztatását célzó, üzleti vagy szakmai tartalom nélküli program esetén biztosított vendéglátás nem tekinthető ilyennek.

2026. február 1-től a felszolgálási díjat érintően is új szabályok léptek életbe: az éttermek és a cukrászdák a vendégeik által elfogyasztott termékek általános forgalmi adót (áfa) tartalmazó árából származó bevételük (azaz a felszolgálási díj alapjául szolgáló árbevételük) legfeljebb 20 százalékát felszolgálási díjként oszthatják szét a dolgozóik között akkor is, ha az adott étterem, cukrászda nem számol fel felszolgálási díjat, de annak felszámítására egyébként jogosult lenne.

A felszolgálási díjnak minősített összeg és a bizonylatokon feltüntetett felszolgálási díj – fő szabály szerint legfeljebb 15 százalék – összege együttesen sem haladhatja meg a felszolgálási díj alapjául szolgáló bevétel 20 százalékát.

A rendelkezést a helyi kereskedelmi hatóság által étteremként, illetve cukrászdaként nyilvántartásba vett vendéglátó üzletek alkalmazhatják.

A vendégnek átadott bizonylaton (nyugta, számla) továbbra is legfeljebb 15 százalék felszolgálási díj szerepeltethető.

A kifizetés mentes a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó alól, abból kizárólag 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot kell a kifizetőnek levonnia.

A felszolgálási díj szabályai egyebekben változatlanok maradtak 2026 februárjától is.

A Módosító tv. sem írta át a fentebb részletezetteket, csak beemelte azokat az érintett törvényekbe. A Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában (36. szám) közzétett indokolásban, a jogalkotó leszögezte, hogy a törvény célja e tárgyban az volt, hogy az „éttermek versenyképességének javítását szolgáló intézkedésekről szóló 10/2026.  (I. 30.) Korm.  rendeletben elfogadott, a vendéglátást segítő intézkedések törvényi szintre emelése változatlan tartalommal” történjék.

Ebből következően a veszélyhelyzet megszűnését követően is mentesül a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alól az étteremben, cukrászdában nyújtott vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatás alapján meghatározott jövedelemnek (juttatás értékének) az adóévben elszámolt éves összes bevétel 1 százalékát, de legfeljebb 100 millió forintot meg nem haladó része.

Továbbá a módosítás változatlan tartalommal emelte törvényi szintre az ugyancsak a 10/2026.  Korm.  rendeletben elfogadott, a felszolgálási díj kisvállalati adómentességére vonatkozó intézkedéseket is.  A mentesség első alkalommal (változatlanul) a 2025. december 31-ét követően kezdődő adóév esetében alkalmazandó.

A fentiekhez tartozik a Módosító tv. azon rendelkezése is, mely szerint – a fő szabálytól eltérően – 2 százalék marad az éttermi, cukrászdai vendéglátás után fizetendő turisztikai hozzájárulás mértéke a veszélyhelyzet megszűnését követően is.

Az adómentes éttermi, cukrászdai reprezentációs juttatás 2026. február 1-től hatályos szabályait érintően is sok kérdés merült fel a vállalkozókban. Az adóhatóság ezekre adott válaszai, tájékoztatói továbbra is útmutatóul szolgálnak, hiszen az előírások azzal, hogy törvénybe kerültek át, nem változtak.

 
Az ügyfél kérdez, az adóhatóság válaszol 

Ahogy arról az előzőekben már esett szó, 2026. február 1-től adómentes az étteremben, cukrászdában nyújtott vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatás. Az adómentesség feltétele, hogy a kifizető által adott reprezentációs juttatás értéke ne haladja meg a kifizető adóévben elszámolt éves összes bevételének 1 százalékát, de legfeljebb 100 millió forintot.

Ezzel kapcsolatban az adózók arról kérdezték az adóhatóságot, hogy hogyan tudja a munkáltató, kifizető igazolni, hogy a jogszabály szerinti étteremben, cukrászdában történt az adómentes reprezentációs vendéglátás.

Az éttermek és cukrászdák adatai – tájékoztatta az érintetteket a NAV – megtalálhatók a közhiteles Országos Kereskedelmi Nyilvántartásban (https://oknyir.kh.gov.hu ), amely tartalmazza az összes, a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet alapján nyilvántartásba vett üzletet, azaz, ha a vendéglátóhelyet étteremként, cukrászdaként vették nyilvántartásba, akkor a 10/2026.  Korm.  rendelet szerinti feltételeknek megfelel.

[Tegyük hozzá, hogy ezzel a Módosító törvényben rögzítetteknek is megfelel az üzlet, hiszen az változatlan tartalommal vette át ezeket a szabályokat.]

Ezen felül – tanácsolta az adóhatóság – a kifizető tájékozódhat az éttermekben, cukrászdákban kihelyezett működési engedélyből is.

Az a kérdés is foglalkoztatta a vállalkozókat, hogy igénybe vehető-e az adómentesség, ha a reprezentációs vendéglátásra szállodában vagy más szálláshelyen működő étteremben kerül sor, mely szállodai szolgáltatás tevékenységi kóddal szerepel a nyilvántartásban.

A NAV szerint az adómentesség a 210/2009.  Korm. rendelet 4. számú mellékletének 1. pontja szerinti éttermekre és 3. pontja szerinti cukrászdákra vonatkozik. A jegyző a kereskedők és az üzletek közhiteles nyilvántartásában rögzíti a vendéglátóhely üzlettípusát (https://oknyir.kh.gov.hu/).

Az adómentesség – hívta fel az ügyfelek figyelmét az adóhatóság – a TEÁOR’25 „56.11 Éttermi vendéglátás” tevékenységi kóddal nyilvántartásba vett vendéglátóhelyek esetében valósul meg. A szállodában üzemeltetett étterem akkor tartozik az éttermi vendéglátás szakágazatba, ha azt a szálloda részét nem képező különálló egység üzemelteti.

A reprezentáció kedvező szabályai kizárólag a különálló egység által üzemeltetett étteremben nyújtott éttermi vendéglátásnál alkalmazhatók, a szálloda szerves részeként működő étterem vendéglátással kapcsolatos szolgáltatásai esetén nem.

Az étteremből, illetve cukrászdából vásárolt, de máshol elfogyasztott ételre, italra is vonatkozik az adómentesség? – tették fel a kérdést a vállalkozók.
Kizárólag – válaszolták az adóhatóság munkatársai – az étteremben, cukrászdában nyújtott vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatás mentes az adó alól, így az elhozott és máshol felszolgált ételek és italok nem.

Nézzünk néhány további, a felszolgálási díjra is kitérő kérdést-választ e témakörben!

• Az éttermi vendéglátásban a számla tartalmazhat szervizdíjat is az étel-, italárak mellett. Az étteremben, cukrászdában nyújtott vendéglátás része a felszámított szervizdíj is?
  A rendelet alapján kizárólag az étteremben, cukrászdában nyújtott vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatás mentesül az adókötelezettség alól. Figyelemmel arra, hogy az étel- és italfogyasztáshoz közvetlenül kapcsolódik a szervízdíj is, így annak a számlában feltüntetett összege hasonlóan viselkedik, mint az étel, ital számla szerinti értéke, ezért az is adómentes. Azonban bármely egyéb szolgáltatásra tekintettel, a számlában feltüntetett további díj – mint például egy előadás, biliárd használat díja – már nem tekinthető adómentesnek.
• Egy rendezvényszervező szervez egy reprezentációs eseményt, amelynek részét képezi egy éttermi, cukrászdai vendéglátás is. Érvényesíthető-e a reprezentáció adómentessége, ha
  1. az étterem, cukrászda számláját a rendezvényszervező kapja, és a rendezvényszervező által az őt megbízó kifizető felé kiállított számlában tételesen szerepel az éttermi, cukrászdai fogyasztás összege?
  2. az étterem, cukrászda számlája a megrendelő nevére szól?

a) Ha az éttermi, cukrászdai számla a rendezvényszervező nevére szól, és a rendezvényszervező által az őt megbízó kifizetőnek kiállított számla részletes tartalma alapján pontosan meghatározható, igazolható az éttermi, cukrászdai vendéglátás és annak értéke, akkor nem kifogásolható, hogy a megrendelő ezt adómentes reprezentációs juttatásként kezelje. A rendezvényszervezőnek a reprezentációs juttatást az éttermi, cukrászdai számla másolatával kell alátámasztania.
b) Ha a vendéglátást egy rendezvényszervező szervezi, azonban az éttermi, cukrászdai számla a megrendelő nevére szól, akkor az adómentesség fennáll, ha a juttatás körülményeiből egyértelműen megállapítható, hogy reprezentációról van szó.

• Mi a teendő, ha az étteremben, cukrászdában nyújtott vendéglátás értéke meghaladja az adómentes értékhatárt?
  A kifizetőnek év közben adóelőleget kell fizetnie, ha a reprezentációs juttatás értéke az adóév során vagy az adott negyedévben meghaladja a 100 millió forintot. A meghaladó rész után fizetendő adóelőleget a havi adó- és járulékbevallásban kell bevallani, a juttatás hónapját magában foglaló negyedév kötelezettségeként, a negyedévet követő hónap 12-éig.
  A kifizetőt a reprezentációs juttatás után éves elszámolás terheli a ’08-as bevallásban, az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítását követő negyedév 12-éig.
  Átmeneti rendelkezés alapján ezeket a szabályokat a 2025. december 31-ét követően kezdődő adóévben a 2025. december 31. napját követően megvalósuló éttermi, cukrászdai vendéglátás alapján meghatározott jövedelem esetében lehet alkalmazni.
  [Itt is hozzá kell tennünk, hogy az adóhatóság válaszában hivatkozott kormányrendeletben előírtak változatlan tartalommal kerültek át a törvényi szintű szabályozásba.]
  Az adómentes reprezentáció témájában a vállalkozók nemcsak az adóhatóságot, hanem az adózással, számvitellel foglalkozó szakmai portáloknak is jutott a kérdésekből.

Az alábbiakban ezekből emeltünk ki néhányat.

Újabb kérdések az adómentes reprezentációról

Tagdíj és reprezentáció

Egy gazdasági társaság több, egymástól elkülönülő üzleti közösséget működtet, melyeknek tagjai gazdálkodó szervezetek, számla alapján éves tagdíjat fizetnek. A befolyt tagdíjak a közösségi működés költségeit fedezik, ideértve a rendezvényekkel kapcsolatos kiadásokat is. A közösségek működésének keretében évente 4-5 alkalommal szerveznek találkozókat, továbbá évente egy közös, nagyobb esemény megrendezésére is sor kerül. Ezeknek az eseményeknek jellemzően szállodák vagy éttermek a helyszínei.

A rendezvényekre vonatkozóan nem áll fenn keretszerződés vagy hosszú távú együttműködési megállapodás a helyszínekkel (szállodák, éttermek). Az események lebonyolítása minden esetben eseti megrendelés alapján történik, a számlák tartalmaznak vendéglátási szolgáltatást, terembérleti díjat.

Kérdés, hogy a leírt módon szervezett, tagdíjból finanszírozott rendezvények vendéglátási költségei (étel, ital, esetleges terembérlet) az előre szervezett, ismétlődő, zárt tagságnak nyújtott vendéglátás, a hatályos jogszabályok szerint reprezentációs költségnek minősülnek-e. Amennyiben igen, úgy ezekre a költségekre alkalmazható-e bármilyen adómentességi szabályozás 2026-tól, vagy teljes körűen a reprezentációra vonatkozó adókötelezettség alá esnek? Van-e jelentősége az adómegítélés szempontjából annak, hogy a részvétel csak a tagdíjat fizető közösségi tagok számára biztosított?

A vizsgált esetben említett költségek nem minősülnek reprezentációs költségnek, mivel a leírt események nem tartoznak a reprezentációnak az Szja tv. 3. § 26. pontjában meghatározott körébe. A cég által szervezett találkozók az Szja tv. 70. § (6) bekezdés b) pont alapján döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányulnak, így a társaság által viselt összes költség egyes meghatározott juttatásként adóköteles.

A juttatás adójogi megítélése szempontjából nincs annak jelentősége, hogy találkozókon való a részvétel csak a tagdíjat fizető közösségi tagok számára biztosított.

Más lenne a helyzet – és akkor a bemutatott találkozókon felmerült költségeket reprezentációs költségnek tekinthetnénk –, ha a találkozók szakmai jellegűek lennének vagy azokat az állami, egyházi ünnepek alkalmával tartanák. Hozzá kell tennünk, hogy nem minősül egy szakmai esemény reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható.

Ha a találkozók reprezentációs eseménnyé minősíthetőek és az éttermet, ahol a találkozót lebonyolítják a 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 4. számú melléklet 1. pontja szerinti üzlettípusként vették nyilvántartásba, akkor az étkezés és ital költségét meghatározott keretösszegig nem kell adóköteles reprezentációként figyelembe venni: a reprezentáció adómentesen legfeljebb az adóévben elszámolt összes bevétel 1 százalékáig, de legfeljebb 100 millió forintig terjedhet.

Annak is van adójogilag szerepe, ha társadalmi szervezet (egyesület) nyújt a tagdíj fejében szolgáltatásokat.  Az Szja tv. 7. § (1) bekezdés d) pont alapján a jövedelem kiszámításánál nem kell bevételnek tekinteni a magánszemély által fizetett tagdíjra, hozzájárulásra, felajánlásra tekintettel a vállalkozási tevékenységet nem folytató egyesület, köztestület által a magánszemély részére nyújtott szolgáltatást, amennyiben azt a társadalmi szervezet, a köztestület az alapszabálya alapján, a cél szerinti tevékenységével összefüggésben, a rendeltetésszerű joggyakorlás keretében nyújtja.

Buli a saját étteremben

Egy gazdasági társaság a saját tulajdonában és üzemeltetésében működő étteremben látja vendégül üzleti partnereit. A cég erről saját magának nem állít ki számlát. Kérdés, hogy ha az adómentesség feltételei fennállnak, a juttatás összege milyen bizonylattal dokumentálható ilyen esetben. A feltételek minden egyéb vonatkozásban (étterem típusa, juttatás jellege) a vonatkozó rendelkezésnek, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti reprezentáció fogalmának is megfelelnek.

Ha a 10/2026. Korm. rendelet szerinti adómentességi feltételek minden szempontból – étterem típusa, juttatás jellege, stb. – teljesülnek, akkor az adómentesség alkalmazható, függetlenül attól, hogy nincs az eseménnyel kapcsolatos száma, hiszen a cég saját magának nem állíthat ki ilyen bizonylatot. Ilyen esetekben elégendő, ha kiállít a társaság egy olyan belső bizonylatot, amely minden olyan adatot tartalmaz, ami az adómentes juttatási érték megállapításához szükséges: reprezentáció jellege, résztvevők köre, az étterem minősítése, étel, ital juttatás értéke.  Mindezek kapcsán lényeges az is, hogy az Szja tv. 10. §-a tartalmazza a nyilvántartások vezetésre vonatkozó szabályokat.

Két szálloda, egy vita

Egy gazdasági társaság hotelek éttermi szolgáltatásait vette igénybe rendezvényei lebonyolításához. Az érintett hotelek tulajdonosai szerint az említett éttermeket a szállodájuk részét nem képező különálló egységek üzemeltetik. Viszont az éttermi szolgáltatásokról is a szállodák állították ki számlát. A szállodák tevékenységi körében szerepel a TEÁOR 56.11.
besorolású tevékenység. A szállodai számlákon szereplő éttermi étel- és italfogyasztás minősíthető-e adómentes reprezentációnak?

A reprezentáció kedvező szabályai szálloda esetében a kizárólag különálló egység által üzemeltetett étteremben nyújtott éttermi vendéglátásnál alkalmazhatók (ahogyan azt a NAV előzőekben idézett tájékoztatójában is szerepel).

Ugyanakkor – jogszabályi kizáró feltétel hiányában – a „különálló egység üzemelteti” kritériumból nem következik, hogy az éttermi szolgáltatásokról a szálloda ne állíthatna ki számlát, ha a szállodát és az éttermet ugyanaz a vállalkozás üzemelteti. Ha az a feltétel is teljesül, hogy az étterem a szálloda különálló egysége, azaz az étteremben nemcsak a szállodai vendégek étkezhetnek, hanem e körön kívüli személyek (például az utcáról betérők) is.

Ilyen esetekben célszerű a reprezentációs eseményt lebonyolító vállalkozásnak külön számlát kérnie az éttermi étel- és italfogyasztásról, és ellenőriznie, hogy az adott éttermet az  OKNYIR-ben (https://oknyir.kh.gov.hu) a 210/2009. Korm. rendelet 4. számú melléklet 1. pontja szerinti üzlettípusként vették-e nyilvántartásba.

A szerző közgazdász, okleveles adószakértő