Miért van szükség TAJ-ra?
Magyarországon az egészségügyi szolgáltatásokra, illetve ellátásokra való jogosultságot egy sajátos azonosító szám, a társadalombiztosítási azonosító jel, azaz a TAJ igazolja.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ebtv. vhr.) 12/A. § (8) bekezdése értelmében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) szerint külföldinek minősülő biztosított részére a foglalkoztatója a foglalkoztatás megkezdése előtt – az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon – a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró kormányhivataltól kéri a TAJ kiadását. A kormányhivatal a NEAK által biztosított központi informatikai rendszeren keresztül kéri a Kincstártól a TAJ szám képzését, és az adatátadást követően a képzett TAJ számról, valamint a TAJ számot igazoló hatósági igazolvány (TAJ-kártya) átvételének lehetőségéről értesíti a foglalkoztatót. A TAJ számot igazoló hatósági igazolványt a foglalkoztatott az ország területén bármely egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró kormányhivatalnál átveheti.
Az igénylés nyomtatványai
A jogszabály alapján tehát annyit már megtudhattunk, hogy a TAJ-t elsődlegesen a foglalkoztató igényli.
Az igénylést a foglalkoztató székhelye szerinti kormányhivatalnál kell benyújtani, illetve beadható elektronikusan is az e-papír szolgáltatás igénybevételével.
A jogszabályban előírt „erre rendszeresített nyomtatvány” az ún. Megrendelő, amely letölthető a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) honlapjáról. A nyomtatvány letölthető kézi és gépi kitöltésre alkalmas formában is és kitöltésére kizárólag a foglalkoztató jogosult.
Bár a törvény nem említi, de az igényléshez szükséges egy másik nyomtatvány is, mégpedig az „Igénylőlap a Társadalombiztosítási Azonosító Jelet igazoló Hatósági Igazolvány kiadásához”, amely szintén letölthető kézi és gépi kitöltéshez is a NEAK honlapról. Az igénylőlapot az igénylőnek kell kitöltenie.
Meghatalmazások
Itt jön egy apró csavar, amire érdemes felhívni a figyelmet. A Megrendelőlapon szerepel egy mondat, amely szerint amennyiben nem a munkáltatói jogkör gyakorlója jár el személyesen, úgy foglalkoztatói meghatalmazás is szükséges az igényléshez.
Az Igénylőlapon viszont ez a mondat szerepel: „Amennyiben nem az igénylő/törvényes képviselő jár el, úgy meghatalmazás is csatolandó!”
Az igénylés során tehát egy meghatalmazás biztosan készül, ezért erről a témáról „beszéljünk” egy kicsit részletesebben.
Ahogyan fentebb már írtam a TAJ-t elsődlegesen a munkáltató igényli. Ebben az esetben azonban a munkavállalónak (leendő munkavállalónak) meg kell hatalmaznia a munkáltató törvényes képviselőjét, illetve azt a személyt, aki az ügyet ténylegesen intézi, annak érdekében, hogy az igénylés során teljeskörűen eljárhasson. Ehhez a meghatalmazáshoz található egy hivatalos NEAK nyomtatvány a https://kormanyhivatalok.hu/medianezet/8062 oldalon. Természetesen ennek használata nem kötelező, de a benne szereplő adatok jó támpontot adhatnak a meghatalmazás elkészítéséhez. Ezt a meghatalmazást a munkáltató által indított elektronikus igénylés esetén is be kell nyújtani.
Abban az esetben, ha a munkáltató törvényes képviselője nem személyesen jár el a külföldi személy TAJ ügyintézése során (aminek nagy a valószínűsége), neki is kell készítenie egy meghatalmazást az eljáró személy részére. Ez lehet a cég egy munkavállalója (akinek ebben az esetben két meghatalmazása lesz, egy a külföldi magánszemélytől, egy pedig a „főnökétől), de természetesen lehet maga a munkavállaló is.
A meghatalmazáson a meghatalmazó és a meghatalmazott személyes adatain és aláírásán, valamint a meghatalmazás tárgyán kívül minden esetben szerepelnie kell két tanú nevének, lakcímének és aláírásának is, enélkül ugyanis a meghatalmazás nem érvényes.
Az igénylés során benyújtandó mellékletek
Az igényléshez szükség van a foglalkoztatott személy személyazonosításra alkalmas igazolványára [személyazonosító igazolvány (ideértve az ideiglenes személyi igazolványt is), érvényes útlevél, kártyaformátumú vezetői engedély], munkaszerződésére, munkavállalási engedélyére (ha jogszabály másként nem rendelkezik), vagy a munkavállalási engedély alóli mentességre vonatkozó kormányhivatal által kiállított igazolásra, a személyes okmányai (útlevél, vízum, munkavállalási/keresőtevékenységre vonatkozó tartózkodási engedély), illetve a tartózkodási helyet igazoló okmányai (szálláshelybejelentő-lap, regisztrációs igazolás, lakcímkártya) fénymásolataira.
A TAJ igénylés előtt EGT-tagállamban, Svájcban, illetve nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó államban biztosított személy esetén a TAJ igénylést közvetlenül megelőző biztosítás helye szerinti tagállam biztosítója által a biztosítási időszakról kiadott formanyomtatvány, vagy hatósági igazolás is szükséges.
Ezeket az okmányokat másolatban csatolni kell az igényléshez.
Kis kitérő (foglalkoztatás bejelentése)
Az Európai Unió állampolgárainak nincs szüksége munkavállalási engedélyre, illetve az engedély alóli mentességre vonatkozó igazolásra, tekintettel arra, hogy a Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról szóló 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében az EGT-állampolgárok szabadon vállalhatnak munkát Magyarországon.
Megjegyzés: A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény értelmében EGT-állampolgárnak minősülnek az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgárai, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású személyek.
Ez azt jelenti, hogy az Európai Unió tagországainak állampolgárain kívül engedély nélkül vállalhatnak munkát Izland, Liechtenstein és Norvégia állampolgárai, valamint a svájci állampolgárok is.
Kis kitérőként felhívom azonban a figyelmet, hogy a foglalkoztató köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervként eljáró kormányhivatalnak (továbbiakban: kormányhivatal) bejelenteni a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy foglalkoztatását.
A foglalkoztatás kezdő időpontját legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás megszűnését legkésőbb az azt követő napon kell bejelenteni.
A bejelentés személyazonosításra alkalmatlan módon tartalmazza:
- foglalkoztatottak számát, életkorát,
- iskolai végzettségét, állampolgárságát,
- munkakörének FEOR számát,
- a foglalkoztatási jogviszony formáját,
- hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését, a foglalkoztató statisztikai törzsszámát, továbbá
- arra vonatkozó adatot, hogy a foglalkoztatási jogviszony létrejött-e vagy megszűnt.
A kormányhivatal igazolja a bejelentés teljesítését, és a bejelentett adatokról nyilvántartást vezet. A foglalkoztató köteles a bejelentés tárgyát képező foglalkoztatási jogviszony létesítéséről és megszűnéséről szóló dokumentumot és igazolást a foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő három évig megőrizni, és az ellenőrzés során bemutatni. A bejelentési kötelezettség teljesítése, illetőleg annak igazolása nem feltétele a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének, illetőleg az annak alapján végzett tevékenység megkezdésének, de annak elmulasztása 500.000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtandó.
Van egy másik bejelentési kötelezettség is, amelyről talán sokan nem tudnak, és ami szintén sokba kerülhet a munkáltatónak.
A munkáltató az EGT-állampolgár magyarországi munkavállalásának meghiúsulását, valamint foglalkoztatásának megszüntetését a következő adatok közlésével három munkanapon belül köteles bejelenteni az eljáró idegenrendészeti hatóságnak:
- munkáltató adatai (név, székhely, érintett telephely, cégjegyzékszám),
- az EGT-állampolgár vagy a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag munkavállaló természetes személyazonosító adatai (teljes név, születési idő és hely, anyja neve),
- az EGT-állampolgár vagy a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag munkavállaló tartózkodásra jogosító okmányának száma,
- munkakör,
- a munkavégzés megszűnésének, vagy meghiúsulásának időpontja.
Az eljáró idegenrendészeti hatóság a törvényben meghatározott kötelezettségét elmulasztó munkáltatót közrendvédelmi bírsággal sújthatja. A munkáltató székhelye szerint illetékes regionális igazgatóság a kötelezettségét elmulasztó munkáltatót foglalkoztatottanként ötszázezer forintig terjedő közrendvédelmi bírsággal sújthatja, a bírság összegét az eset összes körülményére – így különösen a jogsértés ismételt jellegére – tekintettel kell meghatározni. A bírságot kiszabó határozat elleni fellebbezés benyújtható. A bírság kiszabására a regionális igazgatóságnak a cselekményről való tudomásszerzésétől számított egy éven túl nincs lehetősége.
A munkáltató a bejelentését az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus, Enter Hungary felületen keresztül teljesíti.
Más hatóság (pl.: NAV) felé megtett bejelentések megtételével a munkáltató nem mentesül az idegenrendészeti hatósághoz való bejelentési kötelezettség alól.